X

TÖBB MINT ISKOLA!
Bejelentkezés
?
BELÉPÉS

Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

2019. 07. 18. 11:11 | FONTOS INFORMÁCIÓK

13/2019. (VII. 12.) EMMI rendelet
a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a következő 22. §-sal egészül ki:
22. § A 7. melléklet 7.38. Közigazgatási ismeretek kerettanterv a középiskolák 11-12. évfolyama számára című kerettantervet első alkalommal a 2021/2022. tanévben a középiskolák tizenegyedik évfolyamán, majd ezt követően felmenő rendszerben lehet alkalmazni.
2. § A Rendelet 7. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 13/2019. (VII. 12.) EMMI rendelethez
A Rendelet 7. melléklete a következő 7.38. ponttal egészül ki:
7.38. Közigazgatási ismeretek kerettanterv a középiskolák 11-12. évfolyama számára
A köznevelés alapvető célja a tanuló tudásának és erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteiért és azok következményeiért viselt felelősségtudat elmélyítése, igazságérzetének kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésének elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülés segítése. A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi.
A közigazgatási ismeretek tantárgy célja, hogy olyan gyakorlati ismereteket adjon, melyek segítenek eligazodni a mindennapi általános közigazgatási ügyek világában, továbbá cselekvő elkötelezettségre neveljen a társadalmi felelősségvállalás elveivel összhangban. Segítse elő a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi és társas képességeket, ezáltal járuljon hozzá ahhoz, hogy a tanuló
- a haza felelős polgárává váljék;
- reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;
- legyen képes felelős döntések meghozatalára;
- váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre.
A közigazgatási ismeretek közismereti, választható érettségi tantárgy többoldalú közigazgatási ismeretet és műveltséget közvetít, valamint komplex módon segíti a tanuló jogkövető, a társadalomért, a kisebb közösségért felelősséggel bíró és társadalom életében felelősséget vállaló állampolgárrá válását.
A tantárgy fontos célja, hogy kialakuljon a tanulóban a társadalmi felelősségvállalás, a közügyek iránti érdeklődés. Ezen túl a tantárgy elősegíti a tanuló magabiztos tájékozódását a közigazgatási szervek körében, különös tekintettel a területi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok vonatkozásában. A képzés során szerzett elméleti és gyakorlati ismeretek elősegítik az egyes konkrét ügyek eredményesebb megértését és elintézését, ezáltal is hozzájárulva a tanuló önbizalmának erősítéséhez és sikerélményéhez. A képzés ezáltal jól kiegészíti az iskolai alapműveltséggel megszerzett általános ismereteket, valamint árnyalja, tovább gazdagítja azokat.
A tantárgy bemutatja az állami működéshez, a hatalmi ágak megosztásához, az alapvető emberi és állampolgári jogokhoz, a jogrendszer működéséhez kapcsolódó legfontosabb elveket és szabályokat, ezen túl pedig bepillantást enged szélesebb hazánk, az Európai Unió működésébe, valamint ismerteti azokat a szempontokat és indokokat, amelyek az Európai Unió létrehozásához vezettek. A tantárgy sajátossága, hogy a tanuló életkorához igazodva, érdeklődésének fenntartása mellett sorra veszi azokat a legfontosabb közigazgatási ügyeket (adózás, vállalkozás indítása, igazolványok beszerzése), amelyekkel mindennapi életében találkozhat. A képzés során lehetőség nyílik ezen ügyek egyéni vagy kiscsoportos projektmunka keretében történő feldolgozására, ezáltal is erősítve élményszerűségüket, közelebb hozva a közigazgatás mindennapi működését a tanuló életéhez.
A közigazgatási ismeretek tanulási-tanítási módszerét illetően a következőkre kell tekintettel lenni: a közügyekben való részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemző képesség és a vitakultúra fejlesztését, a tudatos állampolgári magatartást. Szerepet kell vállalnia a tanuló szociális kompetenciáinak, viselkedésének - beszéd-, vita- és döntési, együttműködési készségének - erősítésében. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogathatják az e tantárgy keretében alkalmazásra kerülő, a tanuló tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Hozzá kell segíteni a fiatalokat ahhoz, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlesztésére, a kölcsönös elfogadásra. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.
A közigazgatási ismeretek tantárgy speciális nevelési-fejlesztési céljai és követelményei, amelyek minden tematikai egységben érvényesíthetők, a következők:
- az államhoz és az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmak megismerése, az állam működésének elsajátítása;
- az állampolgárság értékének és jelentőségének elfogadása és az ezzel járó jogok és kötelezettségek elsajátítása;
- a társadalmi felelősségvállalás és a tudatos állampolgári cselekvés elveinek elsajátítása;
- a társadalmi együttélés és együttműködés írott és íratlan szabályainak - erkölcs, jog, szokás, illem - értő ismerete, az erre irányuló készségek fejlesztése és a társadalmi gyakorlatba történő átültetése, alkalmazása;
- a közigazgatás iránti kíváncsiság, érdeklődés felkeltése;
- az aktív, segítőkész állampolgárra vonatkozó magatartásminták megerősítése;
- tudatos és a közjó iránt elkötelezett állampolgárságra nevelés.
Az egyes tematikai egységekhez kapcsolható (a tartalmi elemekhez szorosabban kötődő) nevelési-fejlesztési célok, követelmények:
- az Alaptörvény struktúrájának, alapelveinek értelmezése;
- a társadalmi felelősségvállalás értelmezése és megtapasztalása;
- az emberi, állampolgári jogok, illetve ezek korlátozásának szabályai;
- az államigazgatási szervek működésének, a közszolgálatban dolgozók mindennapi tevékenységeinek megismerése;
- az Európai Unió felépítésének, szerveinek, tagállamainak ismerete;
- az Európai Unió működésének ismerete;
- az önkormányzati rendszer felépítése és működésének elvei;
- információk Magyarország államigazgatásának fejlődéséről;
- a civil szervezetek működésének megismerése;
- az alapvető állami funkciókban való eligazodás.
A közigazgatási ismeretek módszertani sajátossága az induktivitás, amely a tanítás személyességében és a társadalmi gyakorlathoz való közelségben jelenik meg. Szemlélete szorosan kötődik az aktuális közigazgatási helyzethez, gyakorlathoz, illetve a tanuló társadalmi tapasztalataihoz. Ebből következően számos életszerű kompetenciafejlesztő feladat, esetelemzés, gyűjtés kapcsolódhat a tárgy tanításához.
A közigazgatási ismeretek kerettantervi tananyaga kiemelten ajánlható azoknak az iskoláknak, amelyekben a tanulók a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karára kívánnak felvételizni. A kerettanterv a 11-12. évfolyamokra került kidolgozásra, összesen 134 óra időtartamban, amely optimálisan a tantárgy heti két órában történő tanítását teszi lehetővé. Ezen túl a közigazgatási ismeretek az érettségi vizsga közismereti tantárgyai között szerepel, biztosítva a tanult ismeretek elmélyítését.
11. évfolyam
 Tematikai egység Az állam működése Órakeret 24 óra
 Előzetes tudás Korábbi történelmi ismeretek az államformákról, az állam működéséről, a különböző időszakokban létező társadalmi rendről, normákról és erkölcsről. Közvetett tapasztalatok a szülőktől és különféle forrásokból az egyén és közösség korra jellemző viszonyrendszeréről. Személyes tapasztalatok, benyomások a magyar társadalomról, az államszervezet mindennapi működéséről.
 A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A magyarországi közigazgatás elmúlt évszázados történetének és az Alaptörvény jogrendre vonatkozó lényegi meghatározásainak megismerése. Az állam működése, az állampolgárság, az alapvető jogok és kötelezettségek megismerése. Az ezekkel kapcsolatos előzetes tudás megerősítése, szintetizálása, a kapcsolódó fogalmak, a szakmai szókincs bővítése, konzekvens használatára szoktatás, továbbá a rendszerező készség megerősítése.

 Ismeretek/fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok
 Az állam fogalma és nemzetpolitika. A magyar állam és közigazgatás meghatározó jellemzői az elmúlt évszázadban. Hazánk közigazgatási rendszerének kialakulása (központi, területi közigazgatás), főbb állomásai a rendszerváltástól napjainkig. Az államformák és hatásuk az államigazgatás struktúrájára. Az állam, állampolgárság fogalma, a hatalommegosztás elve. A törvényhozói, igazságszolgáltatási és végrehajtó hatalmi ág különbségei és egymáshoz való viszonyuk. Az országgyűlés, a kormány, a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság és más bíróságok, az ügyészség, az alapvető jogok biztosa, valamint az önkormányzatok helye, szerepe, rendeltetése. A jogrend fogalma, a jogrendszer lényege, az alapvető jogágak és rendeltetésük. A jogalkotás rendje, a jogszabályi hierarchia lényege. Projektmunka: az államigazgatás működési mechanizmusainak bemutatása  Az állampolgárság fogalma. Az alapvető emberi jogok. Különbség az emberi és az állampolgári jogok között. Az állampolgárság fogalma, a hozzá kapcsolódó jogok és kötelezettségek. Kialakulásának jellemzői és változásai. A rendszerváltás, az Európai Unió szabályozásának hatása az állampolgárok jogaira és kötelezettségeire. Az atipikus állampolgársági formák és lehetőségek megismerése (kettős állampolgár, bevándorló, menedékkérő stb.). Egyéni és közösségi jogok, állampolgári kötelességek (ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az Alaptörvény alapvetései). Esettanulmány, szituációs feladatok: jogok és kötelezettségek érvényesülése konkrét eset alapján. Állampolgári jogok és kötelezettségek. Társadalmi felelősségvállalás az állampolgárok részéről. Állampolgári jogok, lehetőségek és kötelezettségek. Az állampolgárság gazdasági, piaci és politikai kapcsolódásainak bemutatása. Az állampolgárok eszközei, lehetőségei véleményük kifejezésére. Az egyesület, a párt és a népszavazás bemutatása. Projektmunka és szituációs feladatok: a társadalmi felelősségvállalás lehetősége, a választások lebonyolítása, egyesület alapítása, népszavazás kezdeményezése.  Információbiztonság és adatvédelem. Az információ szerepe az állami működésben és ellenőrzésében. Információbiztonság és adatvédelem, különös tekintettel a személyes adatok védelmére. A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése, közzététele. A számítógépes rendszerek védelme, a felhasználók azonosítása, hekkelés és következményei. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: társadalomtörténeti elemek a magyar történelemben. A tudomány és a honvédelem megítélése. Állampolgárság és nemzeti érzés, egyenlő bánásmód, tolerancia, az együttélés erkölcsi problémái. Földrajz: Magyarország és a Kárpát-medence földrajzi, geopolitikai elhelyezkedése.  Etika: Jogok és kötelességek. Erkölcs és politika.
 Kulcsfogalmak/ fogalmak Erkölcs, jog, politika, állam, állampolgárság, választás, népszavazás, közszolgálat, államigazgatás, információbiztonság, adatvédelem, nemzetpolitika.

 Tematikai egység A közigazgatás feladatai és a közszolgák szerepe Órakeret 24 óra
 Előzetes tudás A közigazgatási ügyintézés kapcsán szerzett személyes tapasztalatok. Közvetett tapasztalatok a szülőktől és különféle médiumokból, egyéb forrásokból.
 A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A közigazgatási szervek felépítése és felelősségi köreinek, szerepének, feladatainak megismerése. Megismerkedés az irányítási feladatokkal, valamint a háttérintézmények szerepével és működésük rendszerével. A tanuló sokoldalúságának és együttműködési készségének fejlesztése a témák feldolgozása során.

 Ismeretek/fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok
 A közigazgatás rendszere: felépítése és a közszolgálati tisztviselők. A közszolgálat rendszere és jellemzői, a központi és területi szervek munkájának megismerése, valamint felelősségi köreik meghatározása. A szervek rendeltetése, szerepe, egymáshoz való viszonyuk megismerése. A közigazgatás feladatainak, ügytípusainak megismerése, a közigazgatás ügyfelei. A közszolgálat és a tisztviselők életének, munkájának megismerése. Közszolgálati életpálya. Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe, hivatásetikai alapelvek. Projektmunka: kiscsoportos projektmunka: szituációs és kommunikációs, önismereti feladatok.  Különbségek a magánszférához képest - Mit látunk a közigazgatásból? A magánszféra működési elvei a közszférával szemben. A két terület működési elveinek különbségei és hasonlósága. Céljaik, eszközeik és működési mechanizmusaik. Az állami működés hatása a magánszféra működésére, valamint a magánszféra és a gazdasági tényezők hatása az állami működésre. Az ok-okozati viszonyok és jellemzők megismerése. Projektmunka: a nagyvállalatok és az állam kapcsolata.  Szociológia - a közigazgatás és a társadalmi csoportok. A jelenlegi államszervezet kialakulásának okai, fejlődésének főbb állomásai. A társadalmi csoportok szerveződésének hatása az államszervezet kialakulására, fejlődésére és változására. A környezet, a társadalom és a technológia fejlődésének hatásai az állam működésére. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: XX-XXI. századi társadalomtörténet; a jogalkotó és a végrehajtó hatalom. Földrajz: Magyarország közigazgatási tagozódása napjainkban.
 Kulcsfogalmak/ fogalmak Közszolgálat, államigazgatás, közszolgálati tisztviselő, központi közigazgatás, állami tisztviselő, területi közigazgatás, közszféra, magánszféra, közszolgálati életpálya, társadalom, társadalmi csoportok.

 Tematikai egység Az önkormányzat működése Órakeret 12 óra
 Előzetes tudás Közvetlen és közvetett módon szerzett egyéni tapasztalatok a helyi önkormányzatok napi működéséről, az állampolgárokkal kapcsolatos eljárásairól. A helyi és az országos média aktuális tudósításai alapján szerzett információk.
 A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A helyi önkormányzatok feladatainak és működésének megismerése, különös tekintettel a helyben intézhető ügyekre, az önkormányzatok működésében meghatározó szereplőkre, valamint a környezeti sajátosságokra.
 Ismeretek/fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok
 Az önkormányzati rendszer kialakulásának okai. Az önkormányzati rendszer kialakulása, fejlődése és változásának főbb állomásai egészen napjainkig. Az önkormányzatok illeszkedése a közszolgálat rendszeréhez. A polgármester, a jegyző és a képviselő-testület munkája és funkciója. Szituációs játékok: hogyan működik az önkormányzat?  Az önkormányzat feladatai, működése. Az államigazgatás és az önkormányzat feladatmegosztásának elvei, változásai. A feladatrendszer változásának okai, hatásai a mindennapi életre. A környezet, a gazdaság, a társadalom és a technológia fejlődésének hatásai az önkormányzat feladatrendszerére és működésére. Az önkormányzat szerepe a települések életében. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a politikai hatalom történelmi formái.
 Kulcsfogalmak/ fogalmak Önkormányzat, település, jegyző, polgármester, képviselő-testület.
 Tematikai egység Magyarország az Európai Unióban Órakeret 12 óra
 Előzetes tudás Az Európai Unióval (a továbbiakban: EU) kapcsolatos társadalmi ismeretek. Előzetes, tanórán szerzett ismeretek. A helyi és az országos média aktuális tudósításai alapján szerzett információk.
 A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Átfogó ismeretek az EU legfontosabb intézményeiről és működéséről, az uniós intézmények és a tagállamok kapcsolata. A főbb uniós működési elvek és politikák bemutatása, valamint Magyarország helye és szerepe az EU-ban.
 Ismeretek/fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok
 Az EU létrehozásának okai és keretei. Azon politikai, gazdasági, társadalmi tényezők megismerése, amelyek az EU létrejöttében szerepet játszottak. Az EU kialakításának elvei, főbb állomásai és létrehozásának célja, jövőbeni fejlődésének főbb irányvonalai. A tagállamok szerepe és részvétele az EU működésében. Az euró. A tagállami és az EU-s jogrendszer kölcsönhatásai és hatásvonalai. Az EU felépítése és működése. Az EU rendeltetése, összetétele, alapvető feladatai, szervezeti és szakterületi tagozódása. Az egyes funkciók és intézmények munkája, a folyamatok kölcsönhatásai és az egyes tagállamokra gyakorolt hatásai. A tagállamok szerepvállalása, jogai és kötelezettségei az EU-ban. Az érdekérvényesítő tevékenység hatása az Európai Unió működésére. Szituációs gyakorlat: az EU működésének és döntéshozatali rendjének, valamint az érdekérvényesítő tevékenység hatásának és funkciójának bemutatása.  Az EU hatása Magyarország mindennapjaira. Magyarország az EU-ban. Csatlakozásának okai, sajátosságai. Az EU hatása a mindennapi életre. Magyarország helyzete az EU-ban, szerepvállalása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az I. és a II. világháború okai és következményei, az EU-val kapcsolatos alapismeretek.
 Kulcsfogalmak/ fogalmak Európai Unió, Európai Bizottság, Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európai Parlament, tagállam, euró, érdekérvényesítés.
12. évfolyam
 Tematikai egység Mindennapi életünk kapcsolata a közigazgatással Órakeret 44 óra
 Előzetes tudás Mindennapi tapasztalatok a közigazgatási ügyintézéssel kapcsolatban. Okmányirodában, kormányablakban történő igazolvány, útlevél vagy egyéb okmány megszerzésével kapcsolatos közvetlen tapasztalatok.
 A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A mindennapi életben leggyakrabban előforduló ügyeken keresztül bemutatni a közigazgatás működését, az ügyintézés digitális megoldásait, ezen gyakorlati tapasztalatok alapján általános, a közigazgatás egészére vonatkozó következtetések levonása.

 Ismeretek/fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok
 Munkavállalási ügyek. A munkavállalás és az ahhoz kapcsolódó ügyintézés. Munkakeresés és felkészülés a munkahelyi környezetre. A munkáltató részéről szükséges adatszolgáltatás és a felvételhez kapcsolódó feladatok és kötelezettségek. A foglalkoztatott részéről szükséges feladatok és kötelezettségek. Atipikus foglalkoztatás, a munkanélküliséghez kapcsolódó ügyintézés és juttatások. A szociális ellátórendszer kialakulása, célja és gyakorlati működése. Kapcsolódó elektronikus ügyintézés. Projektmunka: Munkakeresés, kiválasztási és munkavállaláshoz kapcsolódó feladatok elvégzése, erkölcsi bizonyítvány beszerzése. Vállalkozási ügyek. A vállalkozás indításának feltételei és az ahhoz kapcsolódó feladatok, adminisztratív ügyek elvégzése. Adózás és foglalkoztatás a vállalkozásban. Az egyes foglalkoztatási formák előnyei hátrányai. Vállalkozási formák és az azokhoz kapcsolódó feltételek és kötelezettségek. A vállalkozói és a munkaviszony közötti különbségek. Pályázati rendszerek és az azokhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek. Kapcsolódó elektronikus ügyintézés. Projektmunka: pályázatírás, vállalkozás elindítása.  Közpénzügyek. Az állami költségvetés működésének alapelvei, a költségvetési tervezés, az állami bevételek és kiadások alakulása, államadósság. Az állami bevételek felhasználása, a kiadások szerkezete és a közfeladatok finanszírozásának rendszere.  Adóügyek. Az adórendszer kialakulásának története, társadalmi, gazdasági háttere. Az állami feladatok és az adórendszer összefüggései. Az egyes adónemek fogalma, funkciója. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) rendeltetése, helye, szerepe, feladatai, eszközei, valamint működési rendje. A NAV kettős jogállása. Kapcsolódó elektronikus ügyintézés. Projektmunka: adóbevallás elkészítése, ügyintézés az adóhivatalban.  Társadalombiztosítási és szociális ügyek. A társadalombiztosítási, illetve a szociális ellátórendszer működése, funkciója. Az állami gondoskodás formáinak kialakulása, főbb változásai. A társadalmi és gazdasági változások hatása a szociális ellátórendszerre és annak hatása a társadalmi, gazdasági folyamatokra. Kapcsolódó elektronikus ügyintézés.  Rendészeti ügyek. A rendvédelmi szervek típusai, valamint a rendőrség rendeltetése, összetétele, feladatai. A szabálysértési és büntetőeljárás elkülönítése. Büntetések és bírságok. Földrajz: hazánk földrajzi jellemzői, jellegzetességei.  Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az adó mint az állami kiadások fedezete az egyes történelmi korszakokban, az állami beavatkozás módja és mértéke a különböző korokban és államokban, a szociális háló kiépülése.
 Kulcsfogalmak/ fogalmak Munkajog, munkaviszony, munkaszerződés, szabadság, munkaidő, juttatások, atipikus foglalkoztatás, munkanélküli ellátás, közmunka, egyéni vállalkozás, bt., kft, járulék, áfa, szociális ellátórendszer, adó, adóbevallás, NAV, adórendszer, Rendőrség, büntetőeljárás, szabálysértés, bűncselekmény, E-közigazgatás.

 Tematikai egység Civil szervezetek működése Órakeret 18 óra
 Előzetes tudás Mindennapi tapasztalatok a civil szervezetek működésével kapcsolatban. Közvetett tapasztalatok a szülőktől és különféle médiumokból, egyéb forrásokból.
 A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A társadalmi önszerveződés alapvető formáinak megismerése, a különféle civil szervezetek jellemzőinek, működési sajátosságainak ismerete. A civil szervezetek társadalmi szerepének, céljának és működésének, illetve főbb típusainak megismerése.

 Ismeretek/fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok
 Civil szervezetek rendszere és funkciói. A civil szervezetek létrehozásának célja és működésének keretfeltételei. A civil szervezetek szerepe a társadalmi feladatok ellátásában. A civil szervezetek típusai, létrehozásuk feltételei és működésükre vonatkozó legfontosabb szabályok.  Civil szervezetek együttműködése az állammal és a közszolgálattal. A civil szervezetek együttműködése az állammal, ennek jellemző területei. Az állami funkciók kiegészítése és segítése, az együttműködés formái és lehetőségei. Hatékonyság és eredményesség. A civil szektor társadalmi-gazdasági szerepe, a szektor működése, funkciója. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az állam és működése, állampolgári jogok-kötelességek.   Etika, filozófia: az erkölcs és jog viszonya. Lokalizáció és önrendelkezés. A jövő nemzedékek jogai.
 Kulcsfogalmak/ fogalmak Civil szervezet, szakpolitika, nem-kormányzati szervezetek, társadalmi részvétel.

ESEMÉNYNAPTÁR
KÖVETKEZŐ ESEMÉNYEK

Tanév záró-nyitó értekezlet

26.
AUG.

Tantestületi értekezlet (Alakuló értekezlet)

26.
AUG.

Osztályozó vizsga

27.
AUG.

Javítóvizsga

27.
AUG.
ESEMÉNYNAPTÁR
Az alábbi naptárban tudja kiválasztani egy adott naphoz tartozó eseményt. A hónapok között a nyilak segítségével tud lépkedni.
ÖSSZES ESEMÉNY

INTÉZMÉNYEINK

ELÉRHETŐSÉGEK

BAPTISTA NEVELÉS - OKTATÁS

1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 57.

Telefon: +36 1 381 0537
Fax: +36 1 381 0536

E-mail: fenntarto kukac baptistaoktatas pont hu

Web: www.baptistaoktatas.hu

© 2013 BAPTISTA SZERETETSZOLGÁLAT
DESIGN és FEJLESZTÉS: RELATIVE